atya ég, ezer éve nem írtam. kissé szégyellem magam, elég sok minden történt az elmúlt pár hónapban.
kezdjük talán azzal, hogy szeptembertől egyetemista leszek, felvettek az ELTE TóK karára. nagyon örülök neki, habár gyógypedagógiára szívesebben mentem volna, na de oda nagyon magas a ponthatár, sajnos nem jött össze. nem baj, én attól is boldog leszek, ha manókat taníthatok. ^^
ebből kifolyólag, most augusztus végén felmondok a munkahelyemen. írni biztos írtam már róla, hogy dolgozom, azt nem tudom, arról is írtam-e, hol. egy kaszinóban, hogy pontosabb legyek most már a Las Vegas Corvin kaszinóban vagyok, előtte a Sofitel hotel mellettibe voltam, de onnan áthelyeztek, mert a corvininál túl kevesen voltak. kissé húztam rá a számat, de utólag nagyon jó, sokkal jobban szeretek itt, mint ott. és most sajnos fel kell mondanom, mert a 12 órás shifteket nem tudnám csinálni a suli mellett. szomorú, mert sok mindenkit megkedveltem, na meg így pénzem sem lesz, ami valljuk be, elég nagy érvágás, mert kurva jó fizum van. *-*
Ádám és én pedig újra együtt vagyunk. nem igazán találta a helyét nélkülem a világba, szóval jól benyalta magát, én pedig engedtem. : D
bár, mielőtt még mindenki azt gondolná, hogy dráma mentes az életem, (ugyan, miért is lenne az) hát közlöm, hogy nem. jelenleg a tesómmal lakom, de ő eladja a lakását. hosszú a miértje, a lényeg, hogy eladja. ezért gyorsan sos-be keresnem kellett egy másik helyet, hova mehetnék szeptembertől. szóba jött a kolesz, noooo waaay! öt évet húztam le ott, imádtam ugyan, de már nagylány vagyok a koleszhoz. jobban preferálom a magányt, a csendet, a nyugit, ahol nem úgy megyek el fürödni, hogy lábgombás lehetek és nyugodtan le tudok ülni kakálni is bármikor. na meg négy, vagy három lánnyal összezárni… rossz ötlet. Ádám szeretne koleszba menni, de amikor szóba került a közös albi, felcsillant a szeme. aztán végül úgy csavarodtak a dolgok, hogy maradnánk tesóm lakásába addig, míg el nem adja, ami kb csak jövőre várható, akkor pedig ráérünk albit keresni. csakhogy az előbbi szem csillanást én rosszul értelmeztem, Ádám nem biztos abba, mit akar. persze ezzel nincs baj, csak miért nem az elején lett jelezve… szóval most egy kissé megfordultak az események, és nem igazán tudom, mit tehetnék. pláne, hogy a stressz csak gyűlik és gyűlik, mivelhogy nem igazán voltam nyaralni sehol, nem ültem nyugiba egy percet se a popómon az elmúlt pár hónapba, rám férne egy kis pihenés.
mindent leszámítva jól vagyok, az egyik legjobb barátnőm ma hozott a világra egy egészséges kisfiút, úgyhogy elég izgatott vagyok. alig várom, hogy láthassam a kis csöppséget és megfoghassam. hajas baba lett, nyomott kis arcocskával. hihetetlen, a barátnőm régen füvezett, rengeteget ivott és káromkodott, ma meg édesanya lett. eszméletlen. egy másik barátnőmet pedig eljegyezték… le vagyok maradva. o.O
kacsaúsztató 